A RAM a közvetlen hozzáférésű memória angol nevén Random Acces Memory rövidítése. A számítógép ezen részében találhatók azok az adatok, melyekkel a processzor közvetlenül műveleteket végez. Az első PC-kben általában 64 KB RAM volt, mely az évek során lassan elérte az 1 Mbyte-ot. Bill Gates, a Microsoft elnöke ekkor mondta, hogy olyan memóriakapacitást értek el a gépek, amelyet soha nem tudunk teljesen kihasználni. Később ő tette a legtöbbet azért, hogy állítását megcáfolja a Windows megalkotásával. Manapság már nagy butaságot követ el az, aki PC-jébe 32 Mbyte RAM-nál kevesebbet vásárol. |
A legalapvetőbb két RAM-tipus a DRAM és az SRAM. Az SRAM vagy statikus memória, megőrzi az adatokat, emiatt sokkal gyorsabb az elérése, de emiatt drágább is. A cache-ek általában ilyen típusúak. A DRAM vagy dinamikus RAM tartalmát milliszekundumomként kell frissíteni. Olcsóbbak, de lassabbak. A négy legismertebb DRAM-fajta: a legrégebbi FPM, az őt követő EDO, az inkább szerverekben használt speciális hibajavítási funkciókkal ellátott ECC és a legújabb SDRAM. |
A RAM-okat nem lehet tetszés szerint elhelyezni az alaplapon. Régebben például 36 darab memória-chipet kellet elhelyezni az alaplapon, melyet később az úgynevezett SIPP kártyák váltottak fel, melyre több memória-chip volt illesztve. Manapság még egyszerűbb a memória elhelyezése, ugyanis az egy könnyen kezelhető SIMM kártyára van felrakva, amit csak be kell illeszteni és bepattintani. Az SDRAM-ok úgynevezett DIMM kártyákra vannak felfűzve, ami egy hosszú 128 tűs kivitelű lapocska. |
A RAM elérési idejét nanoszekundumokban mérjük. Minél kisebb ez a szám, annál gyorsabb memóriáról beszélünk. Évekkel ezelőtt a 120 ns-os RAM-elérési idő lassan javult 100-ra majd 80-ra. Manapság 60ns-ról illetve kevesebbről beszélhetünk. A leggyorsabb dinamikus RAM az SDRAM, elérési ideje mindössze 6-8 ns.
A RAM-ok árzuhanása és a programok memóriaéhsége nem csillapodik, így éveken belül egészen biztosan még újabb még fantasztikusabb memória-chipeket ismerhetünk meg. |