A
RAM a közvetlen hozzáférésű memória angol nevén Random Acces
Memory rövidítése. A számítógép ezen részében találhatók azok
az adatok, melyekkel a processzor közvetlenül műveleteket végez. Az
első PC-kben általában 64 KB RAM volt, mely az évek során lassan elérte
az 1 Mbyte-ot. Bill Gates, a Microsoft elnöke ekkor mondta, hogy olyan
memóriakapacitást értek el a gépek, amelyet soha nem tudunk teljesen
kihasználni. Később ő tette a legtöbbet azért, hogy állítását
megcáfolja a Windows megalkotásával. Manapság már nagy butaságot követ
el az, aki PC-jébe 32 Mbyte RAM-nál kevesebbet vásárol. |
A
legalapvetőbb két RAM-tipus a DRAM és az SRAM. Az SRAM vagy statikus
memória, megőrzi az adatokat, emiatt sokkal gyorsabb az elérése, de
emiatt drágább is. A cache-ek általában ilyen típusúak. A DRAM
vagy dinamikus RAM tartalmát milliszekundumomként kell frissíteni.
Olcsóbbak, de lassabbak. A négy legismertebb DRAM-fajta: a legrégebbi
FPM, az őt követő EDO, az inkább szerverekben használt speciális
hibajavítási funkciókkal ellátott ECC és a legújabb SDRAM. |
A
RAM-okat nem lehet tetszés szerint elhelyezni az alaplapon. Régebben például
36 darab memória-chipet kellet elhelyezni az alaplapon, melyet később
az úgynevezett SIPP kártyák váltottak fel, melyre több memória-chip
volt illesztve. Manapság még egyszerűbb a memória elhelyezése,
ugyanis az egy könnyen kezelhető SIMM kártyára van felrakva, amit
csak be kell illeszteni és bepattintani. Az SDRAM-ok úgynevezett DIMM
kártyákra vannak felfűzve, ami egy hosszú 128 tűs kivitelű
lapocska. |
|
A RAM-ok árzuhanása és a programok memóriaéhsége nem csillapodik, így éveken belül egészen biztosan még újabb még fantasztikusabb memória-chipeket ismerhetünk meg. |
![]()