Az
első merevlemezegységet az IBM fejlesztette ki 1957-ben, 50 lemezt
tartalmazott, és mérete egy nagyobbfajta szekrényével vetekedett. Ez
a monstrum 5 Mbyte adatot tudott tárolni. Az első fejlettebb, úgynevezett
"float on air" technológiájú merevlemezt az angliai
Winchesterben fejlesztették ki. A winchester név ekkor ragadt rá.
A winchesterek mágneses bevonatú lemezeket tartalmaznak, melyek között író-olvasó fejek helyezkednek el. Ezek a fejek összehangoltan mozognak, és közülük mindig pontosan egy ír vagy olvas adatokat. |
A
merevlemezek minőségét sebességük, és a rajtuk tárolt adatok
mennyisége határozza meg. A sebességet percenkénti fordulatszám
jellemzi, az adatsűrűséget, pedig az adattároló mágneses egységek
- track-ek hüvelykenkénti száma jellemzi a legjobban. Az első PC-kben floppykat használtak - jóval kedvezőbb áruk miatt. Az IBM XT-kben 1983-84-ben jelentek meg az első merevlemezek. Ezek a típusok 5,25-ös lemezekből álltak. A modern winchesterekben általában 3,5-ös lemezek vannak, bár készültek már gyufásdoboz méretű merevlemezek is. |
Az egyre sűrűbben elhelyezkedő track-ek egyre gyengébb mágnesezettségűek, ezért az író-olvasófejeknek egyre közelebb kell kerülni a lemezekhez, melyeknek így egyre simábbaknak kell lenniük. Egy apró porszem is tönkre tudja tenni a winchestert, a szerkezetet gyártás után tehát már nem lehet többet kinyitni. Egy "lustább" winchester percenként 5400-at fordul, de már nem hoz izgalomba senkit egy 10000 fordulat/perc-es eszköz sem. |
A
merevlemezeken hüvelykenként általában több mint 2000 track található,
összehasonlításképpen a floppykon ez a szám 135. |
Szemők Árpád |
Home Tovább- optikai adathordozók