Az
optikai adathordozók, mint a CD-k és a DVD-k úgy tárolják az
adatokat, hogy azok egy vékony lézersugár segítségével legyenek
olvashatóak, így sokkal sűrűben lehet adatokat elhelyezni mint a mágneses
adathordozókon. Az így tárolt adatok élettartama is sokkal nagyobb.
Egy mágneslemezen öt évig marad meg az adat, egy CD-n több évtizedig. Az első kompaktlemezeket a Philips és a Sony fejlesztette ki 1980-ban a hagyományos hanglemezek felváltására. Az első CD-ROMot 1984-ben dobták piacra. 650 Mbyte-nyi adat fér rá. Természetesen fizikailag egyre nagyobb mennyiségű adatot el lehetne elhelyezni a kompakt lemezeken, de a CD-szabvány ezt a korlátot adja. |
||||||||||||
A
CD-ket elsősorban hangfelvételek tárolására használták, mivel a
650 Mbyte-os korlát minimális műsoridejű jó minőségű film rögzítésére
alkalmas. A DVD-k már 4,7 gigabájt tárolására képesek. Egy
DVD-lemezen 135 percnyi tökéletes képminőségű film és hat sztereó
hangcsatorna fér el.
Az optikai adathordozók sebességét a másodpercenként átvitt
adatmennyiség jellemzi. Az úgynevezett egyszeres CD-ROM-ok 150 KB/sec
adatátviteli sebességűek. Az ennél többszörös sebességű
CD-ROM-ok adatai ezen számok megfelelő többszörösei. |
||||||||||||
Fontos
különbség a CD-k és a merevlemezek között, hogy a merevlemezeken
az adatok koncentrikus körökön helyezkednek el, a CD-ken egyetlen
hosszú spirál mentén. A nagyobb adatsűrűséghez vékonyabb lézersugár kell. A CD-nél 800 nanométeres a lézersugár, a DVD-nél 350nanométer. Már a fejlesztok próbálgatják a HD-ROMokat, melyek 50 nanométeres lézersugarat használnak majd és 165 gigabájt adat tárolására lesznek képesek.
|
||||||||||||
Szemők Árpád |